Volt nekem egy receptem. Rozi, a muffin. Annyi történt, hogy volt benne egy kis zabpehely. Hogy jön ez ide?
Úgy, hogy a benne lévő zab gluténtartalma miatt engem összehangolt támadás alá vonatk bizonyos nőtársaim.
Őket összekovácsolta az, hogy az ő gyerekeik lisztérzékenyek, én pedig nem tartom a gyerekemet annak. Én egyszerűen elhagytam nála a glutént és bevált. Ki van cserélve, mi pedig boldogak vagyunk. Orvossal is beszéltem erről,nem lehet olyan súlyos eset, hogy aggódnom kelljen. Én ezért úgy döntöttem, hogy nem vizsgáltatom ki, hanem elhagyjuk a glutént és kész. Nem úgy élek és gondolkodom mint ők, nem is fogok. Ezért rögtön ki kell egymás haját tépnünk? Vagy máshonnan fakad egy ilyesfajta konfliktus?
Nem mindegy, nekem nem. Azért sem mert én így nőttem fel, így élek. Néhanapján megkapom a magamét. Lehet, hogy más is, de én unom. unom azt, ahogyan a nőket a gyűlölet veri egy csapatba.
Nem érdekelte ezeket a nőket semmi, élvezték, hogy beleköthetnek valamibe, és élvezték azt, ahogyan ők egyek. Nincs is ezzel gond, hiszen jó érzés valakikkel egy húron pendülni, a közös ellenség mindig is összekovácsolta az embereket. Azt viszont már gondnak látom, hogy ez az interneten a trollkodásban csúcsosodik ki. Amikor először hallottam ezt a kifejezést nem is tudtam mi ez. Aztán elkezdtem figyelni. És látom: sokan unatkoznak. És akkor nincs kegyelem. Nem kell az arcukat felvállalni, nem kell a szemembe nézni, és bizony abból élnek az ilyenek, hogy a magamfajtáknak nincs ahhoz kedve, hogy ilyenekkel vitatkozzon. Ők el sem tudják kézpelni, hogy mi mit látunk bennük, ők csak magukat látják, és úgy érzik erősebek. Ez nekik ilyenkor új lehet, mert meg is részegülnek tőle, pedig tudnák a másik oldalon mi játszódik le!
Eleve félve kezdtem el blogolni, pont ettől tartva, de egy ismerősöm bíztatott, és nyugtatott. Mégpedig azzal, hogy ez egy szubjektív műfaj, és ezt mindenki tudja. Eleinte nem is volt gond, végre megnnyugodtam, majd egyszer csak jött a csapás: támadnak! Mi a bajuk? Naivan néztem, csak nem lesz gond, aztán egyre durvultak. Azt el sem tudják képzelni milyen annak a félnek, aki idejét nem sajnálva, ingyen, a mások szórakoztatására ad és ad. És cserébe nem vár semmit. Semmit. Ez alatt azt értem, hogy főleg nem rosszat!
Ti nem tudjátok én ki vagyok, mert én nem szeretném magamat kirakatba tenni. Nem is számít az én személyiségem, mert ez egy vízió. Egy olyan anyáról, aki biztosan én sem vagyok, ti sem vagytok, de én is szeretnék lenni, vélhetően ti is. Vidám, gondtalan és lelkes. Szereti a vintage hangulatát, és álmodik egy harmóniáról a ránk zúduló különböző szerepek közt. Akinek egy kis pozitív töltés kell, az itt megtalálja. Ezt adom én, szeretettel Nektek. Emellett én hiszek abban, hogy az emberek jó célok érdekében is össze tudnak fogni. Sőt!
Olyan ez, mint a Szörny Rt című filmben, amikor kiderül, hogy a nevetésben több energia van mint a sikolyban. Nem vagyok idealista, ebben bizonyos vagyok és tapasztalom is. Így élek, és ezt képviselem. Aki tagadja, azt nem szeretném bosszantani, de ajánlom kipróbálásra a bizalmat és a tiszteletet. A humorérzékről már nem is beszélve. Attól, hogy ők a gyűlölettől fűtve többet irogatnak hozzá és nem kapják vissza ugyanabban a hangnemben a magukét nem biztos, hogy igazuk van. VAnnak ugyanis olyan nők, akik nem süllyednek egy kofa szintjére.
Mindig az jut eszembe, hogy régen, dédanyáink korában elmentek az asszonyok a fonóba és ott volt egy közösségük. Nyilávn akkor is munkált a féltékenység és a rivalizálás, de tudták: egymásra számíthatnak. Értem én, hogy ezek a bizonyos nők nem akarnak rám számítani, nem érdekli őket, hogy én mit gondolok róluk. Érdemes tudniuk: a csapatmunkát és a korrekt viselkedést gyakorolni kell! Ugyanez érvényes egy osztályközösség szülői közt, egy munkahelyen és az utcán is. Nem biztos, hogy annak akire irigykedünk jobb is, a látszat csalhat. Ezzel szeben kívülről mindig nagyon jól látszik az, ha valaki rosszmájú, ezt nem lehet titkolni és az bizony ciki. Szerintem képesek lennénk rá, csak ezzel kellene megfertőzni egymást. Ez befektetést igényel. Mindekitől, lehetőleg egyszerre. És kitartást. Bennetek megvan mindez? Lehet, hogy nem is tudjátok, de szerintem igen.
Oldal ajánlása emailben
X
Legutóbbi hozzászólások