Nem azért, mert paleolit étrendet követünk (már amennyire gyerekekkel ezt lehetséges), hanem azért, mert rossz nézni, ahogyan a gyerekek életösztöneivel szembemennek a szüleik. Jó lenne néha bízni gyerekeinkben, és engedni a kívánságaiknak.
1. a rendes étel
Sokak szerint reggelire vajas kiflit kell ennie a gyerekeknek. Ebben semmi nincs amire szükségük volna, csupán a következő fél-1 óra energiaellátását tudja fedezni. A kifli gyakorlatilag cukor, csak van benne glutén is (ami nem tesz jót senkinek, gluténérzékenységtől függetlenül) és egy csomó adalékanyag amiről olyan mint egy lufi, nem beszélve az olcsó sóról, amiből bőven tesznek bele. Szóval nem kell a kiflit erőltetni, nem az a rendes étel, hiába neveltek minket úgy. Azért mert egy étel sós még nem rendes.
2. nem kell só a gyereknek
Sok cikk kering az interneten a sókkal kapcsolatban. Sokat olvasgattam, és nehéz volt eldönteni ki kivel esküdött össze, így kipróbáltam. Az olcsó konyhasóban valóban úgy tűnik inkább kálisó dominál, és attól olyan maró az íze, ha sok kerül belőle az ételbe. Egyesek azt mondják, hogy egy csomó népbetegségről ez a kálisó-arány tehet. Ennek minkenki olvasson utána, az én tapasztalatom, hogy a himalája sót még a só-ionizátor oldaláról is lenyalják a gyerekek, vélhetően tudják, hogy az viszont jó nekik. Szerintem kellő mennyiségű bevitt folyadékkal nyugodtan ehetnek jó minőségű, optimális káliumtartalmú sót, ez pl a himalája-só.
3. a gyümölcs egészséges desszert
Sokan hiszik azt, hogy egy jó adag rántott hús után a gyerek ehet édességként gyümölcsöt. Könyörgöm, csak akkor ne!! A gyümölcsöt ne kevergessük semmivel, étkezések előtt 1 órával magában elfogyasztva tényleg egészséges. Amennyiben előtte torlódik egy lassabban emésztendő étel az feltartja a gyümölcsöt, amiből gyakorlatilag alkohol lesz. Ez nem azért baj, mert jókedvű pityókás lesz a gyerek, mert nem lesz az, hanem azért, mert olyan gombákat táplál amikből nem kell túl sok az emésztőrendszerben.
4. a magvak nassolnivalók, megárt belőlük a sok
Igazából a pénztárcánk hamarabb fog vészriadót fújni, mint az egészségük. Amennyit egyesek egy délutáni lekvárosbuktára költenek, mint uzsonnára, annyiból pont ideális mennyiségű magokkal tudjuk meglepni a gyerkőcöt. Az öröm ugyanakkora lesz, de utána még tud majd focizni és rohangálni, persze jókedvűen, és nem izaddva a sok cukortól. A magok kifejezetten táplálóak és finomak is. Ilyenek a mandula, kesudió, pisztácia, dió, paradió, napraforgómag…
Hoppá, ez a diákcsemege?
5. a tej nélkül a gyerek nem fejlődik, a csontjainak kell a kalcium, ami a tejben megvan
Először is: a tej egy nagy kalap… izé, szóval annyira ártalmas, hogy még a kalcium sem mentesíti attól amit árt. Amit belőle készítenek, arról meg ne is beszéljünk: kinder szelet, gyümölcs joghurt (tejjel nem szabad keverni a gyümölcsöt, ezt régen mindenki tudta!!!), krémtúró, puding… Ezekben még minden más szemét is van, a nyers tejet meg már régen nem ajánlják senkinek. Egyszóval nem éri meg. Aki teheti adjon sajtot, esetleg túrót a gyerekének, de a többit felejtse el. Az anyatej után egy csomó gyereket úgy szokatnak rá kakaó és cukor segítségével a tehéntejre, ez egy igazi pofon a hormonháztartásnak. Hajrá!
6. ha teljes kiőrlésű gabonából van a kifli akkor az egészséges
Annyira sajnálatos, hogy egy csomó odaadó, rendes szülő lelkesen kényszeríti a gyerekét a barna kiflire, amitől nem lesz jobb senkinek, csak másképp lesz rossz. Ráadásul drága!! Ha bárkit éedekel miért, az nézzen utána a lektinnek, igazán bájos adalékanyag a természettől. A legjobb, ha elkerülitek a pékségeket, 10-20 év múlva olyannak fog számítani egy pékség vagy egy cukrászda, mint ma egy kocsma, lepusztult, függő emberek gyűjtőhelye (már bocsánat, én így látom).
7. a húst körettel kell enni
Na ez a csúcs. Egy panírozott hús eleve megterhelő a gyomornak, keveredik a sok cucc, de ezt megbúbolni egy olajban sült krumplival, mondván: különben a gyomrát megfekszi, hát az egy vicc. A húst nyugodtan lehet magában enni. Én, mint fő-ex-gyomorfájós tudom, hogy a kevergetés a legrosszabb. Hadd egye a rántott húst magában. A miénk például lekvárral eszi, ami szintén nem jó, de legalább ízlik neki, és boldog. Nem azt mondom, hogy mindig olyat egyen a gyerek ami a legegészségesebb, mert arra nem fogjuk rávenni, de azt hogy olyan miatt szekáljam, amit nem akar, de nem is jó neki az botorság. A rossz hangulat az asztalnál a táplálkozási zavarok egyik oka. Ha már úgyis marhaságokat zabál, mert ő azt kívánja, akkor hadd tegye jókedvűen.
Pont azért, mert ők néha jobban tudják mi a jó nekik. Nem egy gumicukor iránti sóvárgásra gondolok, bár a könnyen jött cukor is ösztönösen vonzó, hanem arra, ami csak a mi szokásainkhoz képest furcsa. Mi van, ha “rendes” ebéd helyett a gyerek a kánikulában dinnyét akar ebédelni? Hát semmi! Hadd tegye! Mi van, ha egész nyáron fagyi akar nyalni? Fagyassz le neki gyümölcsöt fagyi alakban! Mi van, ha a kolbászt magában akarja enni? Hadd egye, majd, ha megfájdul a hasa megtanulja, és legközelebb kér hozzá egy kis uborkát vagy paprikát. Ennyi.
A gyerek kicsi, de nem hülye!
Mivel már többen kérdezték honnan szedem mindezt tömören összefoglalom forrásaimat:
Van több szuper gyerekorvos ismerősöm, ismerek egy rendkívül tehestéges természetgyógyászt, és sokat olvasok a témában. Mindezeket kísérletezéssel egészítem ki. A fent írottakat nem én találtam ki. Sokan hangoztatják ezeket, csak nem jut el olyanokhoz, akik nem érdeklődnek a téma iránt. Azt tudni kell, hogy nincsen eg nagy igazság, mindig egymással versengenek az elméletek, így az a legjobb, ha a magunk tapasztalata után megyünk. Azt viszont rossz látni, ahogyan gyerekek bizonyos élelmiszeripari érdekek politikájának áldozatául esnek. Nemcsak egészségügyileg, hanem lelkileg, ahogyan a szüleik erőszakorkodnak velük.
Oldal ajánlása emailben
X
Legutóbbi hozzászólások