Bemutatom Olíviát, ő lekvárféle. Azért nem lekvár, mert a múltkor a kollegák (férfiak) azt mondták, hogy az nem ilyen.
Azóta gondolkozom, hogy mi is a lekvár lényege. Én azt hittem, hogy egy gyümölcs-készítmény, amit ételek ízeítésére, megkenésére, lágyítására használunk. Áltlában megfőzzük a gyümöcsöt, majd befőttesüvegben eltesszük, hogy később is jó legyen.
Ezzel minden rendben volna, ha nem romlana meg olyan szívesen ez a lekvárkoma. Azért teszünk bele elvileg cukrot és adalékanyagokat, hogy a mikroorganizmusoknak ne kelljen. Ilyenkor elgondolkozom: mi is az ami nekik nem kell, de nekem igen? Jó az nekem, ha ők messziről elkerülik?
A válasz nem!
Mit tehetek tehát, ha nem akarom tartósítnani?
A válasz nagyon egyszerű: NEM TARTÓSÍTOM!!
Zseniális ugye?
Vagy mégsem?
Mi lesz, ha szeptemberben a fiam lekváros sütit kér?
JAJ!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Vagy mégsem?
Na jó elárulom a titkot:
A gyümölcsöket lefagyasztom, vagy eleve mirelitet veszek, majd pár hetente összeöntöm amit éppen szeretnék egy lábasba és megfőzöm. Nem főzöm szét, csak egy kicsit megrottyantom, hiszen nem ezzel szeretném tölteni a napot. Van, hogy reggel jön rám, és 20 perc alatt kész kell lennie. Ilyenkor segít a botmixer. Bizony, nem bűn az. Kis cuki befőttesüvegekbe töltöm, amiket ezután nem a spájzba, hanem a hűtőbe teszek, így elállnak 2-3 hétig. Ez alatt 3-4 kis üveg el is fogy nálunk.
Persze nekem van egy nagyfiam, aki még a rántott húst is lekvárral eszi.
Akinek van ideje az rendesen megfőzheti, olyankor rendes lekvársűrűségű is lehet, de aki több gyerek után rohan és dolgozik is az beérheti egy hígabb lekvárral.
Gyakran esik meg, hogy ez így nem elég édes. Ilyenkor jön jól, ha felbontáskor egy-két kanál mézet, nyírfacukrot vagy eritrolt teszünk bele.
Most komolyan, olyan eretnek gondolat ez? Tényleg nem lekvár ez? A fiaim szeretik, a sütiket feldobja, az én időmet pedig alig rabolja!>
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: